Posts Tagged ‘fesztivál’

Nagyon remélem, hogy a rendezvény, amelynek a gondolata már ott fészkel a fejemben egy ideje, nem olyan lesz mint a plakátja.

Ez a dizájn és az ízlés tökéletes megcsúfolása. Minimalistának indul, de szerintem a Bauhaus vonulat sikítva kérné ki magának.

Elemezzük picikét. Van ugyebár egy fesztivál, amellyel hagyományt kívánnak teremteni, mitöbb, még a Szatmári Pálinka Lovagrendet is megalakítják. Nos, sem ezt, sem a programot nem kívánják az utca népének tudomására hozni. Legyen elég nekik az, hogy elsején, másodikán és harmadikén tart a rendezvény. A helyszín a szatmárnémeti Kossuth kert és az avasfelsőfalui Falumúzeum. De melyik helyszínen pontosan mikor????


Na, erre sem én nem kapok választ, sem mások, akik mindössze ezen plakát alapján akarnak eljutni a helyszínre. Mondjuk gondolok itt a turistákra. Ugyanis ahogy a csak román nyelven kommunikáló falragaszról leolvashatjuk, ez bizony egy nemzetközi fesztivál.
Felül és alul a támogatók logói sorakoznak. Ugyanis ez egy neves rendezvény, amelyet az Európai Unió, a Román Kormány, a Szatmár Megyei Tanács, valamint a Strukturális Alapok is támogat. Nem is beszélve arról, hogy a REGIO program keretében lett leszakítva a helyi kezdeményezésre pénz. Az ötlet simogatja a szívet-lelket, hiszen legyünk büszkék arra, ami ebben a régióban jó. Oly kevés van ezekből úgyis. De így?

A plakát fő vonulata pedig egy fekete háttéren talán pálinkaszínű betűket csepegtető kancsó. Szentséges szalamandra! Remélem, hogy a projekt összköltségvetéséből erre csak egy hangyányi összeget szántak, mert ha bárki ezért a förmedvényért egy kupicánál többet mert el kérni, az máris súlyosan meglopta az összes támogató intézményt.

Nem azt mondom, hogy rögtön az elején a Gyulai Pálinkafesztiválhoz hasonló kiadvánnyal jelenjenek meg, de azért aközött és a mienk között még elférne pár árnyalat.

Nem értem a fekete alapot sem. Ilyen sötét a jövő, hogy már csak a pálinka mértéktelen fogyasztása segíthet? Vagy addig kell inni, amíg ez a sötétség el nem nyeli a tudatunk? Ha tovább gondolkodnék, akkor kiötölhetnék pár dolgot, ami eszembe jut a fekete alappal kapcsolatban, de remélem, hogy valaki értelmes magyarázatot tud adni arra, hogy mi köze ennek a plakátnak egy olyan fesztiválhoz, amely a határtalan jókedvről szól majd várhatóan.

Bár az is lehet, hogy a jövő pénteki kezdés előtt még kinyomtatnak egy olyan plakátot, amelyen további információk találhatóak. Logikus lenne, bár nem a földi logika szerint.

Vagy ez lenne az uniós konform plakát, amely mutatja, hogy válság van? Mind színekben, mind gondolatokban. De mi csakazértis megtudjuk a részleteket, és  leközöljük.

Reklámok

Végre bezárt a bazár, és mindenkit kihajtottam a boltból „Máma már senki se akarjon bugyit venni” jeligére, és autóba pattanhattam. Persze Amelie és Laca már elhúztak, és tosztak megvárni engem, ezért hajszoltam szerencsétlen szakadt Corsam gödörtől gödörig. Az előző napi fáradtság most bosszulta meg magát, mert le-leragadt a szeme, és azt sem igazán tudtam, hogy minek megyek éppen egy olyan napon, amikor nem sok jót ígérnek. Nem baj, majd a szamba (rumba?!) dallamok és egy kis rumba áztatott hangulat meghozza a kedvem.

Sikeresen használom a Laca GPS-t, így nem okoz gondot, hogy betájoljam magam a stand melletti területre. Ami először szembeötlik az a pezsgés hiánya.

Sebaj, csak azért is jól fogom érezni magam.

Rendelek egy erősen alkoholos tartalmú italt, és igyekszem elkerülni az ismerősöket. Nem kell nagyon bujdokolnom, mert szatmáriak úgy tűnik, hogy tüntetnek a távollétükkel. Nem hiányoznak a jauemberek, nézelődöm. Megtalálom a napkollektoros zuhanyzókat. Picit fura, hogy éppen a színpad előtt vannak, de legalább nem kell messzire mennie annak, akinek a szervezetében veseműködés élénkítő sörök tombolnak.

Egyszer csak megszólalnak a dobok, és a színpadra lebben pár igencsak alulöltözött, de annál dekoratívabb alsó fertállyal rendelkező hölgy, és veszett táncba kezdenek.

Nah, itt megindult a hímnemű nézősereg nyálelválasztása, a hölgyek pedig irigy-sóvár pillantásokkal figyelték a tánclépéseket. Hamarosan azonban fordult a kocka, és a capoeira bemutató következett. Az izmos férfitestek látványa még belőlem is felhozott néhány vágyakozó sóhajt, de nem hagytak túl sokáig tépelődni azon, hogy melyiknek a felsőtestén húznám végig az ujjam, mert megint a lányok kerültek a reflektorfénybe.

És újra. És újra. Kezdett unalmassá válni, s mivel nem óhajtottam felszínre hozni az állítólag minden nőben ott lakozó leszbikus hajlamot, elhagytam a teret, és leültem az egyik sátor oltalmába, hogy tovább károsítsam a májam.

Megtaláltak ismerősök és én is őket. A hangulat viszont nem az alkoholszint emelkedésével volt egyenesen arányos.

Megtudhattam, hogy több éves fizetésem sem lenne elegendő arra, hogy a színpadot kibéreljem, de a fellépők díja is bőszen meghaladja minden elképzelésem. Persze későn szóltak, hogy a belépő csak húsz lej. Mégis mi a frászt gondoltak, hogy a dolgozó népnek, honnan van annyi pénze, hogy napi 50 lejért tomboljon? Megmondjam nekik, hogy mennyit keresek bugyiárulás közben? Nem mondom meg, mert úgysem hinnék el.

Még tudtam járni, emlékszem, amikor a PASO a színpadra libbent.

Mmm, mennyei volt egy kis hangulatos zene, de nem sokáig mámoroghattam, mert néhány erősebben ittas ismerős rám talált, és a nyakamba öntötték panaszaikat az éppen aktuális férfiakkal kapcsolatban. Érdekelt is meg nem is.

Mások viszont túl voltak a kellek-e a pasinak vagy nem dilemmán, mert éppen aznap ültek bele a tutiba, egy Bazi nagy károlyi lagzi keretében. Legalább kettőt felismertem, akik egészen Szatmárig jöttek el báli ruhát vásárolni. Akkor is mondtam, hogy rosszul áll nekik, és ezen most sem változtatok. Mindenesetre érdekes volt a menyasszonyrablást kísérő, a fesztivál alapfelszereléséből — tudniillik póló és hosszabb illetve rövidebb nadrágokból álló — kirikító nászmenet. Horrible volt a látvány, ahogy cipősarkak süppedtek be a homokba, és ott bukdácsoltak, fenemód eleganciájuk épségét erősen kockára téve.

A fesztivál nem volt egy örömünnep, bár az ötlet nem megvetendő, de szerintem nem ártana, ha a főszervező megválogatná, hogy kire bízza az egyes részek megszervezését, mert a honlapjukon található beharangozónál, amelynek kedvcsináló jellege kellene legyen, még az unokatestvérem nagyobbik lánya is jobb szöveget tudna összeírni. A kislány nem mellesleg harmadik osztályos!!! Amennyi pénzt ebbe belefeccöltek, sokkal, de sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni, csak ugyebár kellenének hozzá nem csak olyanok, akik azt hiszik, hogy tudnak szervezni, hanem olyanok is, akik valóban tudnak. És ismétlem, nem az ötletet szólom le, és a főszervező jószándékát. Az előtt megemelem a nem létező kalapom… Nah, de mint az egyszeri kislány, tegnap erőszakot vettem magamon, és ma is oda megyek. NÖF-re fel!!! Találkozunk a Quimby koncerten. Ne hozzunk szégyent a megyénkre, srácok 20 lejetek csak kell legyen!!!